Az emberi populáció növekedése és az ezzel járó területhódítás egyre nagyobb fenyegetést jelent a Föld biodiverzitására. A Michigani Egyetem friss tanulmánya szerint 2070-re a Föld szárazföldi területeinek több mint felén növekedni fog az emberek és vadállatok közötti átfedés, ami súlyos következményekkel járhat a globális ökoszisztémára nézve.
A kutatás rávilágít arra, hogy az emberi jelenlét terjedése nem csupán a vadon élő állatok természetes élőhelyeinek zsugorodását eredményezi, hanem fokozza a járványok és az ember-vadvilág konfliktusok kockázatát is – áll az egyetem közleményében.
Egyre több vadállattal találkozunk majd lakóterületeken
- Hirdetés -
„Megállapítottuk, hogy az emberi és vadállat populációk közötti átfedés a globális szárazföldek mintegy 57 százalékán növekedni fog, miközben csupán a területek 12 százalékán csökken. Ez különösen a mezőgazdasági és erdős területeken lesz jelentős” – mondta a tanulmány egyik szerzője. Deqiang Ma szerint az emberi tevékenység és a populáció növekedése az egyik legnagyobb hajtóereje az átfedés növekedésének, amit elsősorban az emberek új területekre történő betelepedése hajt, és a vadállatok élőhelyének eltolódásával jár.
Neil Carter, a tanulmány fő kutatója úgy véli „a következő évtizedekben a világon sok helyen fog egyre több ember érintkezni vadon élő állatokkal, és ezek az állatok gyakran különbözni fognak azoktól, amelyek korábban ott éltek”. Ez az új helyzet nemcsak új típusú interakciókat eredményez – jókat és rosszakat egyaránt –, hanem fokozza a biodiverzitás csökkenésének kockázatát is.
- Hirdetés -
A kutatók egy különleges indexet fejlesztettek ki, ami kombinálja a várható emberi populációeloszlást 22.374 szárazföldi faj – kétéltűek, madarak, emlősök és hüllők – térbeli eloszlásának becsléseivel. Ezen adatok alapján képesek előre jelezni az ember-vadvilág átfedések jövőbeli alakulását.
Veszélyben a biodiverzitás
A kutatás egyik legaggasztóbb eredménye, hogy a magas népsűrűségű régiókban, például Kínában és Indiában az átfedés már most is jelentős, és a jövőben csak tovább fog növekedni. Különösen aggasztó, hogy Afrika és Dél-Amerika erdős területein, ahogy az élőhelyek nagy biodiverzitása fokozott nyomás alá kerül, egyre drámaibb növekedés lesz az átfedésben. Dél-Amerikában például a kutatók előrejelzése szerint az emlősök fajgazdagsága 33, a kétéltűeké 45, a hüllőké 40, míg a madaraké 37 százalékkal fog csökkenni. Afrikában az emlősök fajgazdagsága 21, a madaraké pedig 26 százalékkal eshet vissza.
Ez a jelenség a járványok új korszakát nyithatja meg, vagyis „a biodiverzitás megőrzése ezen átfedési zónákban kiemelkedő fontosságú” lenne, hiszen az ember-vadvilág interakciók egyaránt hozhatnak jót és rosszat – vallja Carter. „A COVID is az ember-vadállat érintkezésből ered. Aggodalomra ad okot, hogy újabb betegségek jelenhetnek meg az ember és bizonyos vadvilági fajok közötti fokozott találkozások révén.”
A kutatók szerint a jövőbeli természetvédelmi stratégiáknak alkalmazkodniuk kell a megváltozott körülményekhez, különösen azokban a régiókban, ahol eddig kevésbé volt jelentős az emberi jelenlét.
Gábor János, Okosipar.hu
- Hirdetés -